In Memoriam Gerendási Jutka: A Túlélési Csomag

by drmandlerpost

A Túlélési Csomag

Rossz hirem van—kezdte este
nagynénem és hangja erre
Rögvest elcsuklott és aztán
Megszólalni sem tudott.

Anyukádat nem érem el
Az értelmem nem fogja fel
Budapestről jött a hívás
Gerendási Jutka…szegény.

Többet mondania sem kell
Jutka elment örökre, el…

Minden nevetése zokog
Minden zokogása nevet
Tudta, nagyon sokat evett
Szendvedett is ettől Ő.

Vidámsága is szenvedés
Szenvedélye mindig zenés.
Örült, ha mulatni vitte
Gabi fia éjjelente.

Túlélési csomag nélkül
Nem indult el soha végül
Hosszú útra mindig vitt el
Magával két szendvicset.

Most mi akik túléltuk Őt
Ezt a meggyötört lelkü nőt
Kinek minden szavában benn
Fájdalmas humor szikrázott

Mit láthatunk már belőle?
A szeretet fénye dől-e
Ezután is kisfiára
Ki nem mászhatott fel a fára

Féltette a pillangóktól
Nem hogy szúnyogtól, dongótól
Kacagása kacagtatott
Mély sirása zokogtatott.

Gondolta-e szombat reggel
Hogy aznap milyen útra kel
Szendvics helyett  készített más
Túlélési csomagot?

Igen, vitt ám, hiszem, tudom
Az ezernyi jótett finom
Falatokat nyújt lelkének–
Jobb Neki mint a lepkének.

Megroskadva álljuk körül
Nem sír többet, nem is örül
Teste eltűnik hirtelen
Lelke röpdes könnyedén.

Az égi trónushoz érve
Arca ragyog, kicsit félve
Kéri az Örökkevalót
Hadd vigyázzon Gabira

Fentről tekint le most reá
Ne sírj fiam, ne ríj, ne má!
Amig élsz én Veled leszek
Senki sem lesi mit eszek

És nem sírok többé soha
Nősülj meg, lejövök oda
Megáldalak a hupánál
De most repülök fel, nosza!

Jutka, Jutka, hová lettél?
Tőlünk még búcsút sem vettél.
Találkozunk egyszer mi még
Ott ahol a legszebb az ég.

1/20/13 12:14 AM