Orbán király az WJC kongresszusán: Eliezer Ben Amram Regéje

by drmandlerpost

Orbán király izent királyi várából,
Az magyarok régi, ősi városából:
” Elmegyek én oda, az zsidó gyűlésre,
Beszédem majd bizton nem megy feledésbe. ”

Eljött ama nagy nap, hintóba beszálla,
Az zsidók gyűlése előtt oszt megálla.
Hajlongtak előtte az zsidók tanácsi,
Egymást megelőzve kezét csókolgatni.

Volt ottan sok zsidó az Taljánországból,
Meg voltak ott sokan az Frank királyságból,
Öszvegyűltek oda még sok-sok országból,
Legfőképpen azért nagy Ámerikából.

Orbán király osztán az gyűlésbe lépe,
Álnok módon szépen vigyorra gyúlt képe.
Szóvirágok szálán zsidót felköszönte,
S eképpen kezde ott bele az beszédbe:

” Kedves jó zsidajim, nagy az veszedelem,
Azt mi kendtek bántja azt el nem szenvedem.
Gyűlik nagy rontásra zsidók ellensége,
Az Gój Szekeresek vészes seregébe.

Az kurucok hada is bőszen felkele,
Az ű uszításik zsidókkal van tele.
Kopaszra nyírt fejjel zsidó vérre vágynak,
Vérfagyasztó szóval az Égbe kiáltnak.

Ám az kendtek java az mi engem éltet,
Nem engedhetem meg ez igen nagy vétket!
Megvédem én mindet, minden zsidó javát,
Pallosom kivonom, azt a rézangyalát! ”

Megnyugodva vonult el az zsidó tömeg,
Lenyugtatá őket az királyi szöveg.
Nem tudák még akkor, ez színek játéka,
Az király szavai merő gyilkos csapda.

Hiszen Orbán király zsidót nem szerete,
Azt ű különösképp igencsak gyűlöle.
Otthon az várában magát elneveté,
Az furfangos zsidót hogyan általveré.

Nem volt az sok zsidó annak tudatába,
Orbán pávatáncnak koronás császára,
Meg aznap estéjén aztat kiötölte,
Hogy zsidók vagyonát el majd hogyan költse.

Mert az ő baráti bizton zsidófalók,
Nem megbecsült személy egy sem, csupán csalók.
Zsidóknak vesztére azonmód nyomultak,
A királlyal együtt hajnalig vigadtak.

Eme história történt Pest-Budában,
Az magyarok hírös, régi szép honában,
Melyet egykoron még sokak megtiszteltek;
Orbán király alatt íly szégyenek estek.

Április 24, 2013

–Köszönet Eliezer Ben Amramnak, hogy itt versét közzé tehettem.